Elérhetőségek
9700 Szombathely,
Markusovszky u.6.
Mobil: 0620 4859944
martius@upcmail.hu
Németh Pál, a példakép
Németh Pál 1937. június 20-án született Szentkirályon. A Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett, később útépítő technikumot végzett Székesfehérváron. A Dózsában röplabdázott, a Haladásban kosárlabdázott egy időben, mindkét sportágban NB I-es játékos volt. 1956-ban külföldre távozott, Angliában, a Manchester csapatában kosárlabdázott, egészen 1958 februárjáig, ekkor amnesztiával hazatért. Jelentkezett a Képzőművészeti Főiskolára, de politikai okokból nem vették fel. Elkeseredésében 18 évig nem vett ecsetet a kezébe. 1976-tól újra festett, közel 50 önálló kiállítása volt.
24 évesen kezdett foglalkozni a kalapácsvetéssel, rengeteg munkával felküzdötte magát a hazai élmezőnybe. 1974-től a Haladás atléta edzője, 1977-től főállásban. 1993-ban néhány tanítványával kivált a Haladásból, a SZAC'93, majd 1996 óta a Szombathelyi Dobó SE edzője volt. Tanítványai világ- és Európa-bajnoki címeket és érmeket nyertek a korcsoportos és felnőtt versenyeken. Öt olimpián vett részt tanítványaival. Mesteredző,1993-ban megkapta a sportban elérhető legmagasabb kitüntetést, a Kemény Ferenc-díjat. Többször volt az év atléta edzője Magyarországon, 1998-ban pedig az Év Edzője lett.
Németh Pál már a jövőt, a következő olimpiai ciklust tervezte, amikor váratlanul 2009. január 9-én elhunyt. Távozásával nem csak a szombathelyi, hanem az egyetemes magyar és nemzetközi sportéletet érte pótolhatatlan veszteség. Szombathely városa 2009 nyarán posztumusz díszpolgári címmel ismerte el utánozhatatlan életművét.
Példaértékű, sokrétű munkáját két fia László és Zsolt edzőként viszik tovább.
Versenyzők
Gécsek Tibor
Az első 80 méteren felüli magyar kalapácsvető.Európa-bajnok, vb-bronzérmes, Világ Kupa - győztes, háromszoros olimpikon
Névjegy:
Születési hely: Szentgotthárd
Születési idõ: 1964. szeptember 22.
Versenyszáma: kalapácsvetés
Edzõje: Németh Pál
Egyesületei: Haladás VSE (1980-93), SZAC '93 (1993-95), DOBÓ SE (1995-tól)
Legjobb eredményei:
1987. Róma: VB 7. hely
1990. Split:EB- ezüstérmes, 80,14 m
1991. Tokió: VB 4. hely
1992. Havanna: Világ Kupa - gyõztes,
80,44 m
1993. Stuttgart: VB - bronzérmes,
79,54 m
1994. Helsinki: EB 5. hely
1994. Valencia: Európa Kupa 2. hely
1995. Göteborg: VB 3. hely, 80,98 m
1998. Budapest: Európa-bajnok, 82,87 m
1998. Johannesburg:
Világ Kupa-gyõztes, 82,68 m
Olimpiai szereplése:
1988. Szöul: 6. hely, 78,36 m
1992. Barcelona: 4. hely, 77,78 m
1998. Moszkva: Grand Prix- döntõ
1.hely, 81,21 m
1999. Sevilla: VB 4. hely
2001. Edmonton: VB 7. hely
2001. Németország: Összetett
dobó Európa-bajnok
Az elsõ 80 méteren felüli magyar
kalapácsvetõ
26-szoros magyar bajnok
Magyar csúcstartó: 83,68 m -
1998. Zalaegerszeg
Az év atlétája: 1988, 1992, 1993,
1998, 2000
Az év sportolója: 1998
2000. Sydney: 7. hely, 77,70 m
Gécsek Tibor, a hármashatár menti kisvárosban, Szentgotthárdon született 1964-ben.
Általános iskolai tanulmányait a helyi Arany János iskolában végezte. Ezt követõen a szombathelyi Savaria Szakközépiskola tanulója lett. Hollósy Tibor, az iskola testnevelõ tanára hamar felfigyelt Tibi tehetségére az iskolai versenyeken. Ezért néhány társával együtt a Haladás-pályára irányította Németh Pál dobócsoportjához.
A Táncsics Kollégium egykori diákja ma is pontosan emlékszik a dátumra, amikor elõször lement edzésre: "1980. május 10-én találkoztam elõször Pali bácsival, s azóta jóban-rosszban együtt vagyunk. A tavaszi kezdést követõen szeptemberben 3. lettem a serdülõ bajnokságon, ez óriási sikerélményt jelentett számomra. Jó ideig a súlylökés és a gerelyhajítás is versenyszámaim között szerepelt, de a '81-es esztendõ végképp eldöntötte, hogy kalapácsvetõ leszek."
Füsti (hiszen dobóberkekben így hívják) 1981-ben a lengyelországi Lódzban 59,08 méterrel, hatalmas meglepetésre bronzérmet nyert az IBV- n. Ekkor jelentek meg róla az elsõ cikkek, s ez is felvillanyozta az ifjú reménységet. Az eredményei egyre javultak, ebben óriási szerepe volt állandó tanulniakarásának. Tudta, edzõjével együtt, hogy a 120-130 kilós kalapácsvetõk mezõnyében az õ termetével, csak a tökéletes technikával tudják ellensúlyozni az alkati hátrányokat. Az 1983-as schwechati ifjúsági EB már jelezte, hogy jó úton járnak: Tibi 6. lett a rangos mezõnyben. 1985 egy junior magyar bajnoki címet hozott, majd 1986-ban megnyerte elsõ felnõtt bajnokságát, olyan nagynevû versenyzõk, mint Vida, Szitás, Sinka elõtt.
Füsti itthon már befutott, s a nemzetközi porondon is bemutatkozott nemsokára.
1987-ben, Rómában élete elsõ világversenyén döntõs lett, s a 7. helyen végzett. Ez évben 79,14 méterrel a magyar csúcsot is elhódította az akkor 23 éves ifjú titán. Így nem meglepetés, hogy a szöuli olimpiára készülõ csapat tagja lett. A koreai fõváros, élete elsõ ötkarikás versenye máig szép emlék számára. Ráadásul az olimpiai újonc nem okozott csalódást. Döntõbe verekedte magát, s a 6. hellyel pontszerzõ lett, 78,36 méterrel. A siker sikert szült, 1988-ban elsõ magyar kalapácsvetõként 80 méter fölé szállt kezébõl a szer, 80,10 méterrel saját csúcsát javította meg.
1990-ben a spliti EB-n megszerezte elsõ érmét is világversenyen! A dalmát város Poljud nevû stadionjában, Igor Asztapkovics tudta csak megelõzni. Kiváló 80,14 méteres teljesítményéért ezüstérmet vehetett át. Ezzel végképp tagja lett az elitmezõnynek. Ezt a tényt csak megerõsítette a tokiói világbajnokság, ahol 4. helyen végzett 1991-ben.
A barcelonai olimpiára már titkos éremesélyesként készült. S a Montjuich- hegyen lévõ Olimpiai Stadionban tulajdonképpen nem vallott szégyent, 77,78 métere az 5.helyet jelentette. Azután pár nap múlva kiderült, hogy az amerikai Logan doppingolt eredményét törölték, s Tibi így az Abduvallijev, Asztapkovics, Nyikulin trió mögött 4. lett. A 28 éves Gécsek bízott benne, hogy lesz még alkalma elõrelépni. Erre reményt adott az is, hogy az olimpiai után - eddigi egyetlen magyarként, Havannában Világ Kupát nyert.
A sikeres év azonban kellemetlen meglepetést is hozott számára. Egyesületével, a Haladással nem tudott megegyezni szerzõdése meghosszabbítása ügyében. Edzõjével, Németh Pállal, s klubtársai egy részével kénytelen volt távozni. Szombathelyi üzletemberek egy csoportja és a városvezetés támogatásával létrejött a SZAC '93. Tibi új klubjának hamar szállította a jó eredményt: 1993-ban, Stuttgartban ismét bronzérmet nyert a VB-n. Ez évben az Európa Kupán is diadalmaskodott Brüsszelben. A '94-es év kissé gyengébbre sikerült (EB 5. hely), de 1995-ben a VB-n, ismét a régi Gécseket láthattuk: megszerezte 2. bronzérmét is a VB-ken!
Tibi pályafutásában ekkor váratlan esemény jött közbe: egy doppingellenõrzés során fennakadt a rostán, s hiába hangoztatta ártatlanságát, az IAAF két évre eltiltotta a versenyzéstõl. Rettentõ nehéz hetek és hónapok jöttek, Füsti azonban elhatározta: azért is megmutatja a világnak, hogy nem lehet õt leírni. Az atlantai Aranyolimpián két klubtársa, az ekkor már DOBÓ SE-s Németh Zsolt és Annus Adrián, valamint a bajnoki címet nyerõ Kiss Balázs képviselte színeinket. Alighanem Tibi szíve összeszorult a TV képernyõje elõtt. Mindent egy lapra feltéve a korábbiaknál is keményebben edzett. S mint kiderült, nemhiába!
1998-ban az egész világot elkápráztatta. Már a tavasz folyamán jó formába lendült, s így az augusztusi budapesti Európa -bajnokságot kettõzött érdeklõdéssel várta. A magyar sporttársadalom óriási örömére Tibi 40000 tomboló szurkoló elõtt, végig, szinte önkívületben versenyezve 82,87 méteres hatalmas dobással Európa-bajnok lett!
Mögötte az atlantai bajnok végzett, így a tiszteletkört két kiváló magyar atléta tehette meg a Népstadion rekortánján. Gécsek óriási sportemberi magatartásának iskolapéldája ez a fantasztikus gyõzelem. S, hogy ez nem volt véletlen, bizonyította az EB-t követõ két nagy verseny is. A johannesburgi Világ Kupán 82,68 méterrel, a moszkvai Grand Prix-döntõn 81,21 méterrel gyõzött! Ráadásul Zalaegerszegen óriási magyar csúcsot dobott. A 83,68 méter jelenleg is a legjobb honi eredmény. Gécsek Tibi elõtt az egész magyar közvélemény megemelte a kalapját: 1998-ban az év sportolójának választották Magyarországon!
Ilyen elõzmények után a sevillai világbajnokságot esélyesként várta. A spanyol városban azonban nem sikerült igazán a versenyzés, Tibi 4. lett, ami csalódás volt számára. Némi vigaszt csak az nyújtott számára, hogy klubtársa Németh Zsolt ezüstérmes lett. Hosszú kesergésre azonban nem volt idõ, hiszen meg kellett kezdeni a felkészülést a sydney-i játékokra. Gécsek tudta, hogy talán élete utolsó olimpiája következik, s szurkolói aranyesélyesnek tartják. Tibort szeptember 23-án szólították a dobókörbe a selejtezõkön. Az A-csoport 6. legjobb dobójaként biztosan került a másnapi fináléba. A döntõben azonban ezúttal semmi sem sikerült. Tibi legnagyobb dobása a csúszós körbõl 77,70 méterre szállt. Ez bizony csak a 7. helyre volt aznap elegendõ. Akik látták ekkor Tibi arcát, azok tudták: a mindig igaz sportember összeomlott. Elsõ elkeseredett nyilatkozatában kijelentette, hogy visszavonul. Az õt közelrõl ismerõk azonban hitték, vagy inkább bíztak benne: fel tudja dolgozni a kudarcot.
S lám nekik lett igazuk: néhány hónapos regenerálódás után Gécsek megjelent mestere, Pali bácsi edzésén, s elkezdte sokadik alapozását.
A sydneyi olimpia utáni egyesületbeli változások ( több olimpikon is eligazolt) Gécseket a folytatásra ösztönözték: nem hagyhatja cserben mesterét. 2001. az új kihívások éve volt. Füsti is kíváncsi volt, hogy mire képes valójában. Nos az edmontoni VB-n, mint 14 éve, Róma óta mindig magabiztosan jutott a döntõbe, ahol 79,35 méterrel a 8. helyet szerezte meg. Családi életében is változás állt be, a VB után megszületett elsõ gyermeke. Tibinek - aki az üzleti életben is sikeresnek számít - lassan döntenie kell a jövõjérõl. Tudja, hogy a búcsú fájdalmas lesz, hiszen 16 éves korától mindenrõl lemondva az atlétika volt az élete. Bár vágyik a normál civil élet megismerésére, döntését nem akarja elkapkodni. Jellemzõ sportolói attitûdjére, hogy 2001 õszén Németországban, az ún. összetett dobó EB-n is diadalmaskodott.
Gécsek egész pályafutása, a mindig gyõzni akaró, céltudatos, kitartó, a kihívásokat kedvelõ sportember etalonja.
Gécsek Tibor 2003-tól a Magyar Atlétikai Szövetségben alelnökként segítette a magyar atlétika fejlõdését. Reményeink szerint sportvezetõi pályafutását is sikerek fogják jellemezni.
« Vissza az előző oldalra!